Home | Posts RSS | Comments RSS | Login

Kis mÁLnakrémes muffin avagy Fauxberry cupcake - VKF! XXXII. forduló

2010. február 27., szombat

Maimoni a XXXII. VKF! fordulóra igencsak nehéz témát talált ki. Tegnap estig nem is volt használható ötletem, aztán elkezdtem keresgélni az interneten, beírtam sokféle varázsszót a keresőbe és végül eljutottam egy nagyon hasznos oldalra. Az alapötletet és az angol elnevezés ötletét innen vettem.
A gyerek előbb akarja megenni a desszertet és csak utána a zöldséget? Itt a megoldás! Álcázzuk süteménynek a főételt!
A mai menü: gombafasírt krumplipürével.

A krumplipüré teljesen hagyományos módon készült, a szép színét céklaportól kapta. Céklaport a Lehel csarnokban vettem a földszinti arab fűszeresnél, de biztosan lehet máshol is kapni. Tehettem volna hozzá főtt céklát is vagy reszelt cékla levét, de attól kicsit céklaíze lett volna. A céklapor viszont csak színez, de nem ízesít.

Hozzávalók a fasírthoz:
60 dkg gomba
2 zsemle
1 vöröshagyma
olaj
1 tojás
só, bors

Elkészítés:
1. Az apróra vágott hagymát kevés olajon megpároltam, hozzáadtam a nagyon apró kockára vágott gombát, sóztam, borsoztam és puhára pároltam. A végén aztán elfőztem a levét is.
2. A zsemléket beáztattam vízbe, jól kicsavartam és összekevertem a kihűlt gombával és a tojással.
3. Kiolajozott muffin tepsibe kanalaztam a masszát (8 db kis muffin lett belőle) és előmelegített 160 C fokos sütőben, légkeveréssel megsütöttem. Elfelejtettem megnézni, hogy mikor tettem be, kb. 15 - 20 perc alatt sültek meg.

Közben elkészítettem a szép málnaszínű krumplipürét, rányomtam a gombafasírtok tetejére és megszórtam egy kis céklaporral. Szerintem a krumplipüré színe a megtévesztésig hasonlít valamilyen málnás krémre.

Gyors karamelles banános sütemény

2010. február 26., péntek



Két saláta után jöhet lelkiismeretfurdalás nélkül egy újabb sütemény. Ráadásul egyszerű, gyors, látványos. Ez is egy olyan darab, aminek nagyon frappáns elnevezése van angolul (upside down), magyarul viszont csak körülményesen lehet körülírni. A lényeg az, hogy sütés után a sütemény alja lesz a teteje.

Közben kiderült, hogy van ennek a süteménynek találó magyar neve:
fejre állított sütemény
(copyright by Fakanál) Köszönöm :)

És jött még egy jó név: Fejjel lefelé banánsüti (copyright by Viola)

Hozzávalók:
2 nagyobb banán húsa pépesítve
2 tojás
100 gr finomliszt
50 gr graham liszt
1.5 dl semleges ízű olaj
100 gr barna cukor (most sötétbarna muscovado)
1/2 csomag sütőpor
2 teáskanál szódabikarbóna
1 evőkanál vaníliakivonat

kevés vaj

az aljára/tetejére:
2 banán
100 - 150 gr cukor
(eredetileg 220 gr cukorból és 250 ml vízből készíti a karamellt hosszú forralással)

22 cm átmérőjű kerek forma



Elkészítés:

1. Készítsük elő a formát, olyat válasszunk, aminek nem kivehető az alja. Vajazzuk ki a forma alját, az oldalát és béleljük ki szilikonos sütőpapírral is.
2. Melegítsük elő a sütőt 180/160 C fokra (normál/légkeveréses).
3. Óvatosan olvasszuk meg a tetejére való cukrot egy lábasban és készítsünk belőle karamellt. Ne legyen túl sötét, mert még a formában is fog sülni egy kicsit.
3. Öntsük bele a karamellt az előkészített formába és gyorsan oszlassuk el az alján, legegyszerűbb, ha forgatjuk a formát. A karamell nagyon gyorsan dermed, de majd megolvad sütés közben.
4. Szeleteljük fel a 2 banánt és rakjuk rá a szeleteket a karamellre.
5. Keverjük össze a száraz anyagokat (liszt, só, szódabikarbóna, sütőpor).
6. A cukrot keverjük habosra a tojásokkal, olajjal, vaníliakivonattal, adjuk hozzá a száraz anyagokat és a banánpépet.
7. Öntsük rá a karamelles banánra és süssük kb. 40 percig. Mindenképpen ellenőrizzük a végén tűpróbával, akkor jó, ha a beleszúrt hurkapálcára már nem ragad rá a tészta.
8. Borítsuk ki egy rácsra és óvatosan húzzuk le a tetejéről a sütőpapírt. Nekem egy kis karamell ráragadt a papírra, de a nagy része szépen bevonta a banánokat.

Lehet sütni nagyobb formában is, ilyenkor érdemes több karamellt készíteni és több banánt rakni a forma aljára. A sütési idő persze lecsökken, így legalább hamarabb kész van.

Langyosan már ehető is. Nagyon finom magában is, de el tudok hozzá képzelni vanília fagyit vagy valamilyen vaníliás, joghurtos habot.

A recept a The Complete Book of Modern Classics című remek szakácskönyvből való.


Savanyúkáposzta saláta

2010. február 24., szerda


Még éppen savanyúkáposzta szezon van, gyorsan közzéteszem ezt az igen finom és egyszerű salátát. Igazi téli vitaminbomba, ami magában is megállja a helyét, de mint a képen látszik egy finom sült kolbász is jól megfér mellette.
Ördögsaláta néven kaptam a receptet, egy régi szakácskönyvből másolták ki - nem tudom, hogy honnan.

Hozzávalók:
40 dkg savanyúkáposzta
1 fej lilahagyma
2 alma
2 dl majonéz (legjobb a házi)
1 - 2 dl rostos almalé vagy narancslé
4 evőkanál rozspehely
3 gerezd fokhagyma
1 evőkanál méz
1 evőkanál mustár
só, bors

Elkészítés:
1. A mártáshoz összekeverem a majonézt, a rostos levet, mézet, mustárt, az áttört fokhagymát, sót, borsot.
2. A savanyúkáposztát összevágom (előtte kimosom, ha nagyon savanyú - lelki szemeim előtt megjelenik a háziasszony, ahogy mossa-mossa a káposztát), a hagymát is összevágom kis kockákra, az almát pedig kicsit nagyobbakra.
3. Összekeverem a mártással a káposztát, belekeverem a hagymát, almát és rozspelyhet.

Kész is van, jót tesz neki, ha áll valamennyit, de mi mindig frissen meg szoktuk enni.


Rukkola saláta

2010. február 20., szombat


Régóta várakozik a kép a piszkozatok között, már épp itt az ideje, hogy közzétegyem. Nem igaz, Raindrop? :)
Az alapsalátát valamelyik Jamie Oliver könyvben olvastam, azt szoktam variálni az itthoni készlettől függően.

Hozzávalók:
rukkola
lágytojás
feketeerdei sonka
mozzarella sajt
olívaolaj
balzsamecet
másnapos kenyér vagy zsemle
só, bors

Elkészítés:
1. A másnapos kenyeret kockára vágom és olívaolajon megpirítom - sütőben vagy serpenyőben.
2. Egy serpenyőben olívaolajon megsütöm mindkét oldalán a sonkaszeleteket. Viszonylag sok olajat öntsünk a serpenyőbe, mert ebből lesz a salátaöntet. Ha megpirultak a sonkaszeletek, vegyük ki őket a serpenyőből, forrósítsuk fel az olajat és öntsünk hozzá 1-2 evőkanál balzsamecetet és forraljuk össze az öntetet. Lehet ilyenkor kicsit sózni, borsozni is.
3. Közben készítsünk lágytojást, az a jó, ha még folyik a tojássárgája. Amikor a képet készítettem, akkor persze sikerült túlfőzni. Így is finom, de én azt szeretem, ha a sárgája is ráfolyik a salátára.
4. Tegyünk a tányérra egy marék salátát, szórjunk rá kenyérkockát, tépdessünk rá sült sonkaszeleteket, csipkedjünk rá mozzarellát és öntözzük meg az öntettel. Óvatosan hámozzuk meg a lágytojást és tegyük a saláta tetejére.

A kenyérkockát süthetjük fokhagymával vagy sajttal megszórva is.

Viszonyom a könyvekhez

2010. február 12., péntek

kép innen

Raindroptól kaptam a "felszólítás"t, valljak színt a könyvekhez való viszonyomról. Nem most kaptam a kérdést, kicsit régebben (eléggé :)), de szerencsére ez olyan téma, ami nem veszíti el az aktualitását. A könyvekhez való viszonyomat igen bensőségesnek nevezném. Bár mostanában kicsit lazult a szoros kapcsolat, nem utolsósorban ennek a blognak köszönhetően.

1. Mi volt életed legrosszabb könyvélménye?

Nem volt ilyen. Legfeljebb meguntam a könyvet és nem fejeztem be. De ilyen ritkán fordul elő.


2. Mi volt az a könyv, ami eddig a legnagyobb hatással volt rád?

Nincs egy olyan, inkább sok van, ami nagy hatással volt rám. Ránéztem a könyvespolcra és ami most így hirtelen eszembe jut, az az Utas és holdvilág (Szerb Antaltól), az Iskola a határon (Ottlik Gézától), a Tajtékos napok (Boris Viantól), Lázár Ervin meséi... Sorolhatnám őket, de itt most meg is állok. Vannak könyvek, amiknek többször neki kellett kezdenem, először csak kerülgettük egymást, aztán beszippantottak és elvarázsoltak. Előfordul néha, hogy évek telnek el a kerülgetés és beszippantás között.

3. Olvastál már olyan könyvet, ami komolyan a frászt hozta rád és félelmet keltett benned?


Egyetemista koromban a Rakéta magazinban jelent meg Robin Cook könyve folytatásokban, azt hiszem, hogy a Kóma volt a címe. Na, az nagyon félelmetes volt.

4. Mit használsz könyvjelzőnek?

Ami a kezem ügyébe kerül és még alkalmas is rá. Például papírzsepi, színházjegy, képeslap, de zokni, macska vagy ilyesmi nem jöhet szóba.

5. Mikor szoktál olvasni? Otthon, munkahelyen, reggel, délben, este, alvás előtt … hm?


Útközben, otthon, napszak nem számít, csak legyen rá idő. Persze függ a könyvtől, attól, hogy nagy figyelmet igényel-e vagy könnyedebb mű, a méretétől is, hogy tudom-e magammal vinni a buszra vagy csak otthon lehet olvasni. Mostanában sajnos este elalszom, akármilyen jó is a könyv, amit olvasok. Öregszem :)

6. Mi volt az első könyved, amit olvastál?

Nem emlékszem rá, valamilyen mesekönyv lehetett. Gyorsan megtanultam olvasni és már kicsi koromban rengeteget olvastam. Lehetett például Az aranyláncon függő kastély, aminek nem csak a meséit szerettem (francia, portugál, olasz, spanyol népmesék), hanem az illusztrációit is - Heinzelmann Emma rajzolta őket és annyira tetszettek, hogy lemásoltam az alakokat külön papírra, de a könyvben is kiszíneztem némelyiket :).

7. Puha kötésű vagy kemény fedeles? (Úgy általában, nem az előző kérdéshez kapcsolódik.)

Mindegy, nem fontos.


8. Mit olvasol most?


Vladimir Paraltól olvasom A képzelet kínját, Tóth Krisztina novelláit (Hazaviszlek, jó?) és A végtelen megszelídítése című könyvet, ami a matematika rövid történetéről szól.

9. És hányadik oldalon jársz?


A Paralt mindjárt befejezem (389. oldal), Tóth Krisztinában a 90. oldalon, a matematika történetét csak most kezdtem el, 3 oldalt olvastam eddig belőle, de mindenképpen be akartam írni :).

10. Rajta hagyod a "kezed nyomát" a könyvön (belefirkálsz, véletlenül leeszed, leöntöd, egyéb barbárság)?

Direkt nem, de véletlenül előfordul. Például, ha nagyon helytelen módon evés közben olvasok :) De ti ilyet ne csináljatok! :))

11. Befolyásol a könyv borítója és/vagy címe, hogy elolvasod-e az adott könyvet?

Igen, de csak pozitívan. Rossz borító vagy cím még nem vette el a kedvem.

12. És az oldalszám?

Annyiban igen, hogy elvihető-e magammal utazáshoz vagy csak helyben lehet olvasni.


13. Hátralapozol, hogy tudd, mi lesz a vége?


Előfordult már :) De nem jellemző.


14. Volt olyan könyv, amit többször elolvastál?


Sok van ilyen. Szeretem újraolvasni a jó könyveket. Van egy-két könyv, amit nagyon sokszor elolvastam, pl.a Mester és Margaritát, a Hiúság vásárát. De krimiket is képes vagyok újraolvasni, nem zavar, hogy tudom ki a gyilkos.

15. Ért könyvekkel kapcsolatos baleset?

Amikor kicsi voltam, egyszer a szüleim elmentek színházba, én pedig a nagymamámmal maradtam otthon. Volt sok porcelán dísztárgyunk (nagy divat volt ez a 60-s években), volt bagoly egy nyitott könyvön, őzike, kutya , macska, ilyesmik. Úgy döntöttem, hogy állatkertet készítek belőlük, ehhez könyvekből építettem meg a ketreceket. Igen, jól sejti mindenki, a könyvek összedőltek és kissé megsérültek a porcelán állatkák :) Nem dicsértek meg érte.

16. Eladod-ajándékozod a könyveidet, vagy mániákusan ragaszkodsz hozzájuk, akkor is, ha nem tetszik?

Ragaszkodom hozzájuk, nem szívesen válok meg tőlük.


17. Még a budiba is magaddal viszed az aktuális olvasmányt, vagy csak otthon olvasol, esetleg más meghatározott helyen?


Ezt nem értem teljesen, de még ott is képes vagyok olvasni :)

18. Tényleg, olvasol a mosdóban?

Fogmosás közben nem, de ha beülök a kádba, akkor igen.

19. Vezetsz az olvasmányaidban valamilyen rendszert, felírod-e az elolvasott/megvett/megveendő könyveket (esetleg árukkal együtt), netán olvasónaplót (ha ideírod a blogodat, megverlek)?


Nem, így aztán el is felejtem sokszor, hogy milyen jó könyvről hallottam, olvastam.

+1.: még valami hendikep?

Antikváriumba is járok :) Hiába nőttük ki a polcokat és a lakást is, nem tudom abbahagyni a könyvek gyűjtését.

Felkérem a Heston Blumenthal Olvasókör tagjait, hogy válaszoljanak ők is, ha van hozzá kedvük! :)


Egy év - egy percben

2010. február 7., vasárnap

kép innen

Az első 1 év mérlege:

bevétel

75 rendszeres olvasó
1389 komment
számos kedves ismerős
elégedett fogyasztók
nagyon sok öröm

kiadás
114 recept
142 bejegyzés
ráfordított idő - számolatlan

egyenleg:
pozitív :))

Köszönöm mindenkinek a közreműködést! :)

Zöldséges, mustáros nyúlragu - fehérborral, tejszínnel

2010. február 5., péntek


Vettem én annak idején egy francia szakácskönyvsorozatból néhány részt, egyik ilyen a Nyulak és szárnyasok (Lapins et volailles) , amit egy antikváriumban találtam 120 forintért (ne firtassuk, hogy mikor került ennyibe egy szakácskönyv). Jellemző a franciákra, hogy a könyv egy egész fejezetet szentel a libamájnak.
Valamiért mégsem készült belőle semmi, pedig tele van jobbnál jobb receptekkel. Eddig. Ugyanis több blogger mellett, engem is megkeresett Zsuzsa, a Gasztrabbit blog gazdája, egy nyúlhúst forgalmazó cég, a Tetrabbit megbízásából, hogy elfogadnék-e tőlük egy kg friss, vákuum-csomagolt nyúlhúst. Enni ugyan már ettem nyulat és ízlett is nagyon, de főzni még nem főztem nyúlhúst. Még azt is eldönthettem, hogy egész nyulat vagy bizonyos részeket kérek, végül egy egész nyulat választottam, gondoltam, hogy így lemeózzuk a különböző nyúlrészeket és eldöntjük, hogy melyik a jobb.


Így várt a hús, amikor elmentem érte :)

Jelentem, hogy mindegyik nagyon finom, legközelebb is egész nyulat kérnék (ha lenne megint ilyen akció :)). Különben ezt a fajta nyúlhúst a Metro és Auchan áruházak forgalmazzák.
Na, de térjünk vissza a recepthez, ami egy zöldséges, mustáros, fehérboros változat, amibe persze vaj és tejszín is kerül, úgyhogy még Julia Child is megnyalná a tíz ujját egy ilyen fogás után.
Nagyon szép az étel neve franciául: Lapin sauté a la moutarde.

Hozzávalók:
1 kg nyúlhús
2 sárgarépa
1 vöröshagyma
1-2 babérlevél
kakukkfű - friss vagy szárított
50 gr vaj
50 gr liszt
1 pohár száraz fehérbor
2 evőkanál finom mustár
1-1 dl tejszín és tejföl

Elkészítés:
1. Tegyük egy tálba a nyúldarabokat, szórjuk rájuk a lisztet és jól keverjük össze, hogy a húsdarabokat mindenhol befedje a liszt.
2. Tisztítsuk meg a zöldségeket, a répát vágjuk karikára, a hagymát kockázzuk fel.
3. A sütőt melegítsük elő 220 C fokra.
4. Olvasszuk meg a vajat egy olyan edényben, amit majd a sütőbe is be tudunk tenni, szórjuk le a felesleges lisztet a nyúldarabokról, közepes tűzön barnítsuk meg a vajban a nyúldarabok minden oldalát és tegyük ki őket egy tányérba. Vigyázzunk, a vaj könnyen megég!
5. Az edénybe most tegyük bele a répát, hagymát, babérlevelet, kakukkfüvet és pároljuk pár percig őket. Tegyük vissza a nyúldarabokat, öntsük rájuk a bort és annyi vizet, hogy a húst félig ellepje. Sózzuk, borsozzuk és forraljuk fel.
6. Ha felforrt a lé, fedjük be az edényt és tegyük be a sütőbe. Süssük kb. 40 percig, addig, amíg a nyúlhús meg nem puhul.
7. Ha puha a hús, vegyük ki a húst az edényből, tegyük félre, keverjük a léhez a tejfölt, tejszínt és a mustárt. Forraljuk össze és tegyük vissza a nyúldarabokat a mártásba.

Házi tarhonyával ettük, nagyon-nagyon finom volt. Az biztos, hogy kerül még nyúl az asztalunkra :)