Home | Posts RSS | Comments RSS | Login

Szőlős narancssaláta borsos, diós tejszínnel - VKF!XXVIII. forduló

2009. szeptember 29., kedd



Nem ezzel a salátával és nem ilyen késve akartam pályázni, de az erre az alkalomra tartogatott Toszkán szőlős lángos nem sikerült igazán. Pedig vasárnap délután megvettem a piros szőlőt a Keleti pályaudvaron és estére már meg is sütöttem a lepényt. Frissen még csak-csak ehető volt, de másnap a maradék !! Jobb nem is beszélni róla. Azért teszek még majd egy próbát vele valamikor, tanulva az első kísérletből.



De ha nincs a vasárnapi kudarc, nem próbáltam volna ki ezt a nagyon finom andalúz specialitást Lajos Mari 99 Nyalánkság című könyvéből.

Hozzávalók:
40 dkg szőlő (elvileg zöld és piros muskotályos kellene, nekem csak zöld Pannónia volt itthon)
2 narancs
2 dl tejszín
8-10 szem dió
2 ek porcukor
1 ek vaníliakivonat
4-5 ek narancslikőr (nekem csak citrom volt itthon)
frissen őrölt bors

Elkészítés:
1. A szőlőt mossuk meg, szemezzük le és tegyük bele egy tálba.
2. A narancsot késsel hámozzuk meg vastagon, szedjük szét gerezdekre és próbáljuk meg lehúzni a hártyát a gerezdekről. A kifilézett szeleteket vágjuk kis darabokra és keverjük a szőlőhöz.
3. A tejszínbe keverjük bele a porcukrot és verjük fel, de ne túl keményre, inkább folyós hab legyen.
4. A diót tisztítsuk meg, a gerezdeket vágjuk fel kisebb darabokra.
5. A tejszínbe keverjük bele a diót, vaníliakivonatot,likőrt és 2-3 tekerés frissen őrölt borsot.
6. Öntsük rá a gyümölcsre, keverjük össze és érleljük a hűtőben 1-2 órán át. Tálalás előtt tekerjünk még rá borsot.

Nagyon finom, pikáns desszertet kapunk - kevés munkával.


Kókuszos három-tej sütemény

2009. szeptember 24., csütörtök


A három-tej sorozat következő darabja, a sima és a csokis után itt a kókuszos változat. Csak annyit teszek hozzá, hogy a többihez hasonlóan ez is nagyon-nagyon finom. Karibi országokban népszerű darab, sok kókusztejjel, rummal, sűrített tejjel. Sima kristálycukor helyett sötétbarna nádcukrot használtam hozzá, amitől gyönyörű aranybarna szine lett a nyers tésztának. A kész tészta pedig kap egy karamelles ízt a nádcukortól.


(1 csésze=2.5 dl)

Hozzávalók:
6 tojás
2 csésze finomliszt
1 csésze sötétbarna nádcukor (Muscovado) - nagyobb szupermarketben lehet kapni
2 tk vaniliakivonat
2 tk sütőpor
1/2 csésze tej
1/2 tk só

a tetejére:
1 tubus cukrozott sűrített tej
1.5 dl sűrített tej (cukrozatlan), pl. Maresi (nem kávétejszín!)
1,5 dl kókusztej
4 ek rum

a tálaláshoz:
tejszinhab, gyümölcssaláta: mangó, banán, mazsola, rum, citromlé



Elkészítés:

1. A sütőt előmelegítjük 180 C fokra. Kivajazunk egy közepes méretű tepsit (23 cm x 35 cm).
2. A lisztet összekeverjük a sóval és a sütőporral.
3. A tojásfehérjékből kemény habot verünk.
4. A tojások sárgáját habosra keverjük a cukorral és a vaniliakivonattal. Óvatosan keverjük hozzá a tejet, majd apránként a lisztet.
5. Végül adjuk hozzá a fehérjékből vert habot.
6. Öntsük bele a tepsibe és süssük addig, amíg világosbarna nem lesz a teteje és a beleszúrt tű szárazon húzható ki belőle. 180 C fokon kb. 25 perc alatt sül meg.
7. Hűtsük ki langyosra a tepsiben. Közben keverjük össze a kétféle sűrített tejet, kókusztejet és rumot. A süteményt sűrűn szúrkáljuk meg egy hegyes pálcával, majd lassan öntsük rá a tejkeveréket. Az öntet magában is igen jó, olyan íze van, mint a legfinomabb koktélnak :)

Fedjük le és tegyük a hűtőszekrénybe. Legalább 3 órán át hagyjuk állni, de még jobb, ha egész éjszaka így marad. Közben a sütemény beszívja a tejkeveréket, egészen szaftos, puha lesz és átveszi a rumos, kókuszos aromát.

Kevés tejszínhabbal, egzotikus gyümölcsökből készült rumos gyümölcssalátával együk.


Szarvasi mascarpone - üröm az örömben

2009. szeptember 20., vasárnap
Amint megláttam Cserke Limoncellos mascarpone-s rizstortáját, tudtam, hogy elvesztem, ezt nekem is meg kell csinálni. Kekszalap nélkül, csak úgy pohárkrémnek terveztem el.
A krém tényleg nagyon finom lett, csak ajánlani tudom mindenkinek.
Az, hogy végül is elkészült, a lányom önfeláldozásának köszönhető, aki hajlandó volt elszaladni vasárnap délben mascarponet keresni ahelyett a Szarvasi mascarpone helyett, amit pénteken vettem meg jó előre, gondos háziasszonyként. És ami ehetetlenül keserű volt az október közepi lejárati idő ellenenére.
Nem írtam volna meg ezt a bejegyzést, ha ez lett volna az első ilyen eset. De nem, ez már a harmadik volt a szarvasiak mascarpone készítményével. Már elővigyázatos vagyok az első eset óta és mindig megkóstolom a dobozban a sajtot. Régebben összekevertem minden hozzávalót, aztán megkóstoltam, hogy kell-e még ízesíteni valamivel. Legalább a limoncello nem veszett kárba :)
A lányom különben elhozta az utolsó, méregdrágán árult olasz mascarponet, ami olyan volt, amilyennek lennie kell.
----------------------------------------
1. Fejlemény
Felhívott egy hölgy a mobiltelefonomon a Szarvasi Mozarella Kft-től, hogy megkapták az emailemet, kis türelmet kért, mert az az illető, aki foglalkozik a reklamációkkal, éppen kint van terepen. Már ez így igen érdekesen hangzott, aztán arra kért, hogy ha 1-2 héten belül nem válaszol nekem a terepen lévő illetékes, akkor hívjam fel a hölgyet telefonon és akkor majd ő emlékezteti az illetékest a feladatára :)
Igen mulatságosnak és abszurdnak találtam ezt a helyzetet, kíváncsian várom, hogy mit fognak lépni.
Ha én lennék a helyükben, nem így kezelném a reklamáló vevőket, ezt azért majd elmondom nekik a végén.

Szilvalekváros bukta

2009. szeptember 14., hétfő


A családra korlátozódó közvélemény-kutatás szerint, ez a legfinomabb lekváros bukta, amit valaha ettünk.
Sok töltelék, kevés, de foszlós, puha tészta, kis méret - nálunk ezek egy jó bukta ismertetőjegyei :)

Hozzávalók:
25 dkg rétesliszt
25 dkg finomliszt
3-4 csipet só
6 evőkanál cukor
3,5 dl tej
2.5 dkg friss élesztő
1 dl olaj
1 tojás

kemény szilvalekvár
kevés olaj
finomliszt a nyújtáshoz

kb. 36 db bukta lesz belőle

Elkészítés:
1. Megmelegítem a tejet, kiöntök kb. 1 dl-t egy bögrébe, beleteszek 1 kk cukrot, belemorzsolom az élesztőt és meleg helyen felfuttatom (vagyis megvárom, amíg szépen felhabosodik, megduzzad). Ez kb. 10 perc.
2. A liszteket összekeverem a sóval, cukorral, hozzáteszem a felhabosodott élesztőt, a maradék langyos tejet, a tojást és az olajat. Alaposan összekeverem, nagyon lágy tésztát kapunk, olyan lesz, mint egy sűrű galuskatészta.
3. Megszórom kevés liszttel a tetejét, lefedem és 15 percig állni hagyom. Ekkor megint átkeverem, és csipegető mozdulatokkal 1-2 percig dagasztva keverem. Vagy keverve dagasztom.



4. Megint megszórom liszttel a tetejét, lefedem és 1 órán át kelesztem.

5. Egy közepes méretű tepsibe alaposan kiolajozok. A sütőt előmelegítem 180 c fokra.

6. A tésztát kiborítom egy JÓL belisztezett felületre.





7. A tetejét is alaposan belisztezem és a kezemmel kb. ujjnyi vastag téglalapot nyomkodok belőle

8. Felvágom 1/2 tenyérnyi téglalapokra,nekem 4 x 9 darabra sikerült felosztani.



9. A darabokat egyenként a tenyerembe veszem, kicsit meghúzogatom, hogy nagyobbak legyenek.

10. A tészta közepére teszek egy kiskanálnyi szilvalekvárt.



11. Ráhajtom a tésztát két oldalról a lekvárra.



12. A kis tekercseket hajtással lefelé, szorosan egymás mellé teszem a tepsibe, úgy, hogy előtte megforgatom a tepsiben lévő olajban.




13. Az előmelegített sütőben szép pirosra sütöm őket, nekem kb. 20 perc kellett hozzá.





Várjuk meg amíg langyosra hűl - ez az egész sütés legnehezebb része, aztán óvatosan válasszuk szét a kis buktákat és együk meg őket. Nagyon finom!




A receptet egy régi Stahl Judit műsorban láttam, az anyósától tanulta a bukta elkészítését.

A végére marad egy kis számvetés: ez a bejegyzés lett a 100. :)

Borscs

2009. szeptember 13., vasárnap


Kicsit sok macera van vele, de megéri, mert nagyon finom leves - vagy nevezhetném inkább egytálételnek. Érdemes belőle jó nagy adagot készíteni, mert ez is olyan étel, ami felmelegítve sokkal finomabb, mint frissen főzve.
Egyetemistaként Kijevben voltunk szakmai gyakorlaton, a szakmához ugyan nem sok köze volt, viszont nagyon finomakat ettünk-ittunk. Jellemzően az akkori viszonyokra, még azt is megengedhettük magunknak, hogy beüljünk egy előkelő étterembe, ahol kipróbáltuk a borscs ukrán változatát. Ebből is látszik, hogy nem mostanában jártam egyetemre :)
Azóta is emlegetem azt a levest, nagyon finom volt, ráadásul a leveshez hoztak valamilyen sós, kelt péksüteményfélét, amit megkentek fokhagymával. A kettő együtt elképesztően finom volt. Sajnos akkor még nem figyeltem meg, hogy pontosan miből és hogyan készülhetett, egyszerűen csak élveztem az ízeket.

Egy ideje én is főzök itthon borscsot, sokféle receptet elolvastam, végül alapként Lajos Mari receptjét használom a 99 leves című könyvéből.
Ez a mennyiség 8 embernek is bőven elég.

Hozzávalók:
70 dkg marhalábszár
kb. 1 kg csont (lehet húsos, velős, amilyen van éppen kéznél)
40 dkg cékla
30-40 dkg káposzta
2-3 nagyobb sárgarépa
2-3 közepes fehérrépa
1 közepes fej vöröshagyma
50 gr paradicsompüré
1 ek cukor
kevés ecet vagy citromlé (1 ek)
1-2 babérlevél

szemes bors
olaj
tejföl a tálaláshoz
1 csokor petrezselyemzöld


Elkészítés:
1. Megmosom a húst és a csontokat és 2.5 liter vízben, sóval, pár szem borssal, babérlevéllel puhára főzöm. Érdemes szerintem kuktában főzni, úgy sokkal gyorsabb, kb. fél óra alatt puhára fő a hús.
2. Közben a meghámozott, megmosott nyers céklát hosszú, vékony csíkokra vágom. Eddig ezt kézzel csináltam, de most beszereztem egy V gyalunak nevezett szerkezetet, amivel pikk-pakk előállítottam a céklacsíkokat (meg egy-két sebesült ujjat is).
3. Kevés olajat melegítek egy lábasban, beleteszem a céklát, összeforgatom, hozzákeverem a paradicsompürét, cukrot, ecetet vagy citromlevet, megsózom és fedő alatt puhára párolom.
4. A vöröshagymát felvágom kis kockákra, a répát, fehérrépát a céklához hasonló csíkokra vágom, a káposztát kisebb kockákra szeletelem.
5. Egy nagy fazékban kevés olajat forrósítok, beleteszem a vöröshagymát és megpárolom benne.
6. Hozzáadom a répákat, káposztát, összeforgatom, egy-két percig párolom, majd felöntöm a közben megfőtt hús főzőlevével.
7. Sózom, ha szükséges és fedő alatt puhára főzöm. Nem sok idő kell ehhez, mert vékony csíkokra van vágva minden.
8. Ha puha, hozzáöntöm a céklát a levével együtt, beleteszem az apró kockákra vágott főtt húst, összeforralom és kész is. A tetejét megszórom az apróra vágott petrezselyemzölddel.
9. Az eredeti recept szerint be kéne habarni, de én ezt nem szoktam. Szerintem jobb, ha mindenki magának tesz tejfölt hozzá, ha egyáltalán.

Nem nehéz elkészíteni, csak kicsit hosszadalmas, meg sok edény kell hozzá, de szerintem megéri kipróbálni, mert nagyon finom.

Parmezán-krémfagylalt zöldparadicsomlekvárral

2009. szeptember 6., vasárnap



Egy ideje kerülgetem ezt a receptet, a leírás alapján nagyon vonzónak találtam, ugyanakkor teljesen valószinűtlennek.
Végül úgy döntöttem, hogy itt az utolsó, vissza nem térő alkalom, van még egy darabka parmezán a mélyhűtőben és a saját nevelésű paradicsomunkon van még 3 db zöldparadicsom. Bár addig sikerült halogatni, hogy az egyik paradicsom már elkezdett pirosodni.
Az eredmény? Együtt nagyon finom, a parmezánfagylalt magában elég furcsa, a zöldparadicsomlekvár viszont magában is nagyon tetszett.

Hozzávalók:
15 dkg finomra reszelt parmezán
15 dkg ricotta
2 dl tejszín

35 dkg zöldparadicsom
200 gr cukor
1 citrom lereszelt héja

Elkészítés:
1. A tejszínt megmelegítjük, de nem forraljuk fel.
2. Hozzákeverjük habverővel a ricottát és a parmezánt, addig kevergessük, amíg fel nem olvad benne a sajt,.
3. Az edényt hideg vízbe állítjuk, a vízbe teszünk jégkockát is és kihűtjük a masszát. Közben gyakran kevergetjük habverővel.
4. Mélyhűtőbe tesszük a krémet, néha átkevergetjük. Akkor jó, ha még krémes, de már kezd megszilárdulni.
5. A zöldparadicsomot feldaraboljuk, a cukorral feltesszük főni. Addig főzzük, amíg olyan lekvárszerű nem lesz, ez kb. 15 perc.
6. Átpaszírozzuk egy szitán vagy szűrőn, hozzátesszük a reszelt citromhéjat és kész is.

Nekünk nem volt már csak kb. 10 dkg zöldparadicsomunk, amiből elég kevés lekvár lett. A parmezánkrémnek legalább a fele megmaradt. Próbáltuk más lekvárral enni, azzal nem volt jó. Végül úgy döntöttem, hogy a maradék, rizottóban fogja végezni.

Nem bánom, hogy kipróbáltuk, a kettő együtt tényleg nagyon jó volt.
A receptet az Olasz konyha alapkönyvében találtam.

Segítség - porszívócső !

2009. szeptember 1., kedd
Van valakinek ötlete, hogy Budapesten hol lehet porszívócsövet venni? Csak csőre van szükség és 15 db. egyformára :)
Jelmezhez kellene ...
Köszönöm!