Home | Posts RSS | Comments RSS | Login

Utolsó kívánság

2009. július 30., csütörtök
Raindroptól került hozzám a kérdés, mi az a 10 étel, amit utolsó kívánságként kérnék, mielőtt meghalok.

Nálam is két csoportra oszlanak a kívánságok: olyanok, amiket még sosem kóstoltam és olyanok, amiket azért választanék, mert valamiért nagyon kedvesek nekem.
És nálam is nagyon fontos a HOL, nem csak a MIT :) Remélem ez még belefér az utolsó kívánságba!

Ahogy eszembe jutottak úgy írom, nem fontossági sorrend, vagy mégis? :)

1. Nagymamám túrós palacsintája, amihez foghatót még nem ettem. Házi túróból, tejből, tojásból készült, olyan vastag volt mint az alsó karom. Két ilyen palacsinta és dugig voltam vele :)
2. Pekingi kacsa, Pekingben - hol máshol?, abban a híres pekingi kacsa étteremben. Közeli hozzátartozóm már járt ott, a kínai kajákért nem rajong, de erre ő is azt mondta, hogy ez igen!!
3. Káposztás béles édesen, ahogy a Nagynéném sütötte Erdőbényén.
4. Szilvalekváros derelye, szintén a nagynénémtől, olyan finomat még nem ettem sehol.
5. Aranygaluska a mamámtól. Egyetemista koromban még csomagban is küldött nekem, ha nem tudtam hazautazni :)
6. Argentínában igazi argentin marha-steak, mondjuk Buenos Airesben.
7. New Yorkban Hot Dog, ahogy a filmekben szoktam látni, gazdagon megpakolva mindenfélével.
8. Párizsban, kedvenc libanoni büfénkben egy nagy adag bárányból készült libanoni gyros.
9. Barcelonában egy Tapas bárban megkóstolnék sokféle tapast.
10. Helsinkibe visszamennék egy finom rénszarvas sültet enni.

Aztán megpróbálnék még haladékot kérni, mert annyi minden lemaradt a listámról :)

A kérdést továbbadom Flat Cat-nek.

Sárgabaracklekvár

2009. július 29., szerda



Sokunknak megvan a maga bevált sárgabaracklekvár receptje, nekem ez itt. Nagyon régóta főzöm így és eddig teljesen jól működött, nem romlik meg, szép a színe és nem túl édes.

Csak jó ízű, érett gyümölcsből álljunk neki lekvárt főzni, kemény, éretlen gyümölcsből sosem lesz jó lekvár.
Első alkalommal én elkövettem ezt a hibát, hiába főztem egy csomó ideig, ott úszkáltak benne a zöldes, kemény barackdarabok. Szerencsére tanulékony vagyok :)



Hozzávalók:

érett sárgabarack
kilónként 30 dkg kristálycukor (tisztán mérve a barackot)
kevés nátrium benzoát

Elkészítés:
1. Megmosom a barackokat, kimagozom, kivágom a hibás részeket és egyből beleteszem őket egy nagy fazékba. Nem darálom le a barackokat, nem turmixolom, mert a főzés végére úgyis szétfőnek. Nem lesz teljesen sima, kis darabkák lesznek benne, azokra meg olyan jó rátalálni a palacsintában. A héjukat sem húzom le, mivel úgyis szétfő, engem nem zavar a lekvárban. Vagy van valami más oka is annak, hogy sokan lehúzzák?
2. Rászórom a cukrot, összekeverem és letakarva állni hagyom egy napig. Ez alatt jó sok levet enged.
3. Másnap felteszem főni és addig főzöm, amíg el nem éri a nekem tetsző sűrűséget. Ez általában 30 perc, de idén kipróbáltam az 1 órát és az 1,5 órát is. Az elején csak néha kell kavargatni, de amint elkezd sűrűsödni, akkor már folyamatosan kell keverni, hogy le ne égjen.
Érdemes egyszerre kisebb adagot főzni (mondjuk 2 kg), mert az sokkal hamarabb lesz sűrű.
Idén kicsit odakapott az egyik adag és ettől kifejezetten finom, karamelles íze lett :).
4. Ha kész, akkor beletöltöm az előkészített, kimosott üvegekbe. Az üvegek tetejére celofánt (befőzőfóliát) teszek, késhegynyi nátrium-benzoátot szórok rájuk és így csavarom rá szorosan a tetőt.
5. Betekerem újságpapírba az üvegeket, pokrócok közé teszem őket és így hagyom kihűlni.

Ezzel a módszerrel nem szoktak megromlani a lekvárjaim és remélem, hogy a tartósítószer nem szivárog át a celofánon. Vagy igen? Tudja ezt valaki?



Nyári fejtettbableves

2009. július 27., hétfő



Szerintem ez az egyik legfinomabb leves, amit valaha ettem. Külföldi vendégeknek is szoktam ilyet főzni, mert magyaros ízvilágú, mégsem nehéz étel.
Ebből a mennyiségből nagyon nagy adag lesz, legalább 8 főre elegendő. Egyszerű elkészíteni, gyorsnak csak azért nem gyors, mert fel kell vágni az összes zöldséget apró kockákra (a babot nem :) ).

Hozzávalók:
kb. 1 kg fejteni való bab
5 db fehérrépa (közepes méretű)
4 db sárgarépa (közepes méretű)
1 nagyobb zeller
1 paradicsom
1 zöldpaprika
3-4 gerezd fokhagyma
1 nagy vöröshagyma
2 kk pirospaprika
3-4 ek olaj
2 dl tejföl
2 púpos ek finomliszt




Elkészítés:
1. A babot kifejtjük, megmossuk, lecsöpögtetjük.
2. A fehérrépát, sárgarépát, zellert, vöröshagymát, zöldpaprikát megtisztítjuk és a babbal megegyező nagyságúra vágjuk.
3. Egy nagy fazékban felforrósítjuk az olajat, beletesszük a babot és az apróra vágott zöldségeket. Megsózzuk és állandóan kevergetve 4-5 percig pároljuk.
4. Rászórjuk a pirospaprikát, összekeverjük és felöntjük vízzel (kb. 2 liternyi kell ennyi zöldséghez).
5. Felforraljuk és 30 percig főzzük, ennyi idő alatt a bab is megpuhul.
6. Közben a paradicsomot apró kockára vágjuk, a fokhagymát megtisztítjuk, a lisztet összekeverjük kevés vízzel, majd a tejföllel.
7. Ha puha a bab, beletesszük a forrásban lévő levesbe az áttört fokhagymát, a paradicsomot és behabarjuk(kevés forró levest hozzákeverünk a tejfölös-lisztes keverékhez, majd beleöntjük az egészet a levesbe és jól elkeverjük).
Forraljuk még 2-3 percig és kész is. Megkóstoljuk, ha kell, még sózzuk. Hagyjuk hűlni, mert a forró levesben nem érezzük jól az ízeket.
Tehetünk hozzá még tejfölt, de anélkül is nagyon finom.



Forrás: Nyár az Aranysárkány vendéglőben, Liscsinszky Béla szuper szakácskönyve

Töltött cukkini

2009. július 23., csütörtök
Kép sajnos nem készült, mert éppen nem volt mivel fényképezni. Majd pótolom valamikor.
Viszont ha nem írom le, akkor elfelejtem, hogy mit tettem bele, mennyit és mit csináltam vele :)

A szükség és az otthoni készlet szülte ezt az ételt, ami nagyon finom lett, ismételni fogjuk mindenképpen.
Azzal kezdődött, hogy kedves kolléganőmtől, Magditól kaptam egy szép, hosszú cukkinit. Elég nagyot ahhoz, hogy tölteni lehessen.

Hozzávalók:
1 nagyobb, de karcsú, tölteni való cukkini
1 csirkemellfilé
1,5 dl tejföl
1 mozzarella
2 kápia paprika
reszelt trappista sajt
reszelt parmezán
olivaolaj
só, bors
szárított chimicurri (ez egy argentín fűszerkeverék, van benne pl. fokhagyma, oregano)
Ezt a fűszert az Ázsia boltban vettem, persze nem elengedhetetlen része az ételnek, csak ha már megvettem, használni akartam :)
Van chimicurry mártás is friss hozzávalókból, recept hozzá itt van.

Elkészítés:
1. Hosszában kettévágom a megmosott, megtörölgetett cukkinit. Kikaparom a magját, azt nem használom fel. A húsát kanállal kapargattam, hogy kicsit véknyítsam, hogy biztosan átsüljön majd. Ezt a kaparékot félreteszem.
2. A csirkemellfilét nagyon vékony csíkokra vágom. Ilyenkor mindig kell egy keveset adnom a macskánknak is a nyers húsból, mert amint megérzi a hús illatát, megjelenik a konyhában és éktelen nyávogással kér belőle. Akkor is ezt csinálja, ha hagymát vágok, mert a hagyma illatát már összetársította a nyers húséval :).
3. A húst megsózom, borsozom és megszórom a fűszerkeverékkel. A paprikákat felvágom kis kockára.
4. Egy serpenyőben kevés olivaolajat forrósítok, beledobom a húsdarabkákat és átsütöm őket az olajon. Ha már fehérek mindenhol, hozzáadom a paprikát, a félretett cukkini kaparékot és készre sütöm őket. Gyorsan elkészül, csak kevergetni kell közben, hogy le ne égjen.
5. Ha kész, leveszem a tűzről és hozzáadom az apró kockákra vágott mozzarellát, a reszelt trappista sajtot és a tejfölt.
6. A sütőt előmelegítem 200/180 C fokra (normál/légkeveréses).
7. A fél cukkiniket egy alkalmas méretű sütőedénybe teszem, sózom, borsozom és elosztom bennük a tölteléket. Kicsit sok a leve, de az nem baj, majd besűrűsödik. Nekem maradt ki töltelék, megettem ebédre salátával, nagyon finom volt úgy is.
8. Megszórom reszelt parmezánnal a tetejét és az előmelegített sütőben kb. 30 percig sütöm. Ennyi idő alatt a cukkini húsa is megpuhul, besűrűsödik a leve és a sajt megpirul a tetején.

Langyosan, hidegen a legfinomabb.

Kókuszos ananász fagyi

2009. július 21., kedd


Ancsika mangós kókuszfagyija
eszembe juttatta az én ananászos változatomat. Már egy ideje itt vár a bejegyzések között, hogy közzétegyem, amit azért halogattam, mert a kép, hát izé, szóval az sok mindenhez hasonlít, de fagyihoz nem annyira.
Kérek mindenkit, hogy képzeljen el egy ananászos kókuszfagyit, tejszínes-karamellás öntettel.

Hozzávalók:
1 érett ananász
1 doboz kókusztejkrém konzerv (én a Match-ben vettem)
1 dl joghurt
ízlés szerint sötétbarna nádcukor (Muscovado)
fehér rum

öntet:
2-3 dkg vaj
sötétbarna nádcukor
1 dl tejszín
fehér rum

(Közben kicsit odakapott a baracklekvár és megállapítottam, hogy nagyon finom, így karamellizálódva :))

Elkészítés:
1. Az ananászt megtisztítjuk: vágunk neki egy talpat, hogy megálljon, jó vastagon levágjuk a héját, felszeleteljük vízszintesen karikákra és kivágjuk a fás közepét (pl. pogácsaszaggatóval).
2. Az ananászt összeturmixoljuk ízlés szerinti mennyiségű cukorral. Gyönyörű hozzá a sötétbarna nádcukor és ízben is nagyon passzol. Hozzáöntjük a kókuszkrémet, joghurtot, ízlés szerint rumot és jól összekeverjük ezekkel is.
3. Jól lehűtjük a masszát, majd fagylaltgépben elkészítjük.
4. Amíg a gép dolgozik, mi nem pihenünk. Csináljuk meg az öntetet a fagyihoz: a vajat felolvasztjuk egy edényben, hozzáadunk ízlés szerint cukrot (1 -2 ek elég szerintem).
5. Megolvasztjuk a cukrot a vajban, felöntjük a tejszínnel és összeforraljuk. Kicsit hűtjük, aztán rumot öntünk bele.

A fagylalt ezzel az öntettel nagyon finom!!

VKF! XXVII. forduló - Pályázati kiírás

Nehéz dolgom van Vesta remek témája és összefoglalói után, de remélem, hogy legalább a résztvevők számára gyerekjáték lesz ez a forduló.

Én most nem hozzávalóban, ételfajtában, fogásban gondolkodtam, hanem eseményben,
ami pedig nem más, mint a (kissé ódivatú szóval):

születésnapi zsúr gyerekeknek


(Na, mikor készült a kép? :))

A pályamű lehet egy egész születésnapi menü, lehet egy jópofa torta, vicces hozzávaló, bolondos fogás - szóval olyan ételeket, italokat várok, amik megállják a helyüket egy születésnapi összejövetelen, finomak, érdekesek és még egészségesek is.
Itt a hangsúly nem a különleges hozzávalókon van, hanem inkább egy-egy jópofa ötleten, a tálaláson, a kreativitáson.
"A világ legegészségesebb dolga a születésnap. Minél több van belőle egy embernek, annál tovább él."- hát tegyük emlékezetessé ezeket az alkalmakat :)

Bizonyára sokan vannak olyanok, akiknek testhezálló lesz ez a feladat, de lesznek szép számmal olyanok is, akiknek nem eléggé inspiráló ez a téma. Mivel gyerekekről van szó, ezért korlátozottak a felhasználható hozzávalók, főzési technikák.
De legyen éppen ez az inspiráció forrása: hogyan lehet gúzsba kötve táncolni !

Amióta megtudtam, hogy mi az a VKF! (ami nem is volt nagyon régen), gondolkodtam azon, hogy én milyen feladatot választanék, ha egyszer sorra kerülnék.
Egy ideje dédelgetem magamban ezt a témát, amit most még inkább időszerűnek érzek - áttételesen kapcsolódik a "Fő az egészség" kampányhoz is (kitalálói: Chef Viki, Garffyka, Trinity és Max).

Jó lenne, ha összeállna egy olyan gyűjtemény, ami segítséget nyújt azoknak is, akik nem gyorsétteremben szeretnék letudni a gyerek születésnapját.

Bónusz feladatként pedig szeretném, ha ajánlanátok olyan játékokat, amiket egy ilyen születésnapi összejövetelen lehet játszani. A körülmények persze nagyon vegyesek lehetnek: jó idő, rossz idő, kis lakás, nagy lakás, kert,belváros,...
Szerintem érdemes korcsoportot is megjelölni, pl. : 6 éven aluliak, 6 - 10 éves korig, 10 -14 évesig

Nekem nagyon jó emlékeim vannak a saját születésnapi zsúrjaimról, bár a menü minden alkalommal ugyanaz volt : tejszínhabos kakaó kaláccsal, csokitorta a miskolci egyetem büféjéből (ahová páternoszteren kellett menni!), a torta tetején, direkt az én kedvemért marcipánrózsa.





A fényképeket elnézve igencsak szolid összejövetelek lehettek, igazi lányos zsúrok :)

A gyerekeimmel kifejezetten élveztem a születésnapi bulikat, attól kezdve, hogy nagyobbacska óvodások lettek egészen kisiskolás korukig rendszeresen megtartottuk, néha egymás után többet is.
A csúcs az volt, amikor a lányom iskolás lett: tartottunk egyet az óvodai barátnőkkel, egyet az új, iskolai barátokkal, egyet pedig a szomszéd lányokkal.
A gyerek barátkozós volt, a lakásunk pedig nagyon kicsi :)



--------------------------------------------------------------------------------------------------
Remélem, hogy sokunkban szép emlékeket ébreszt ez a kiírás, és sokan lesznek azok is, akik a mi segítségünkkel szereznek majd szép emlékeket saját gyerekeiknek.

A közzététel határideje: augusztus 22 - 23 (szombat, vasárnap), de azért a szokásokhoz híven én is lágy szívű leszek és egy-két napos csúszás belefér.
Természetesen akinek nincs blogja, az is pályázhat, a pályaművek linkjét vagy magát a pályaművet a VKFXXVII@gmail.com email címre várom és figyelni fogom a gyűjtőblogokat is, nehogy elsikkadjon valami jó ötlet.


Hivatásos tortagyártók, gyorséttermek kíméljenek!

Magáról a VKF! játékról és a régebbi VKF! kiírásokról itt olvashattok.

(És nagy izgalommal várom, hogy tetszik-e a téma nektek :))

Cukkinis tökmagos sütemény

2009. július 15., szerda



Este készült a sütemény, fényképezni már csak lámpafénynél tudtam, ezért nem sikerültek jól a képek. Reggel pedig már nem volt mit fényképezni :)
A sütemény még hűvösebb időben készült, ebben a nagy hőségben nem állnék neki. Pedig nagyon finom és nagyon szépek benne a zöld héjdarabok és a zöldesbarna tökmagok.
Nem most sütöttem először, de elfelejtettem beírni a szakácskönyvbe az 1. sütés tanulságait. Valami derengett arról, hogy több liszt kéne bele. Hát tényleg, szerintem mehetne bele 15-20 dkg is. Kevesebb liszttel is jó, csak nagyon laza lesz a tészta, de hátha valaki épp ezt szereti.

Hozzávalók:
20 dkg cukkini
12 dkg tökmag
4 tojás
20 dkg barna cukor
10 dkg liszt (szerintem több kéne bele)
1 tk sütőpor
1-1 csipet szegfűszeg, ánizs
1 tk fahéj

Szögletes, hosszúkás formában sült, a kisebbik fajtában (30 cm-es).

Elkészítés:
1. Melegítsük elő a sütőt 180 C fokra. A formát béleljük ki sütőpapírral, jusson az oldalára is.
2. A megmosott cukkinit reszeljük finomra. A tökmagot vágjuk apróra.
3. A tojásfehérjéket verjük kemény habbá.
4. A tojássárgákat keverjük habosra a cukorral, adjuk hozzá a szegfűszeget, őrölt ánizst, fahéjat.
5. Keverjük hozzá a sütőporral elkevert lisztet, aztán a cukkinit, tökmagot, majd a kemény habbá vert fehérjét.
6. Öntsük a formába és süssük kb. 45 percig. A biztonság kedvéért végezzünk tűpróbát.

Teljesen kihűlve szeleteljük. A fűszerektől kicsit karácsonyi illata van, a cukkinitől jó puha, a tökmag kicsit ropog benne, szóval nagyon finom sütemény szerintem.

forrás: A sütés alapkönyve


Kukoricás cukkinis lepény



Gyors vacsora, gyorsabban kész van, mint amennyi idő alatt beírom ezt a bejegyzést. Kicsit túloztam, de csak kicsit :)
Sokféle cukkinis lepényt lehet találni a blogokban, ez azért más, mert kukorica is van benne, de nem szemes formában, hanem krémszerűvé turmixolva.
Az eredeti receptben krémes konzervkukoricát használ, hát olyat még nem láttam nálunk.

Hozzávalók:
50 gr olvasztott vaj
125 ml (1/2 csésze) tej
110 gr (3/4 csésze) finomliszt
2 tojás
1 doboz kukoricakonzerv
2 közepes cukkini (240 gr)
só, bors

Elkészítés:
1. Reszeljük le durvára a megmosott cukkinit, a héját nyugodtan hagyjuk rajta.
2. Turmixoljuk össze a kukoricát, a levéből is lehet beleönteni, hogy jó krémes legyen. Nekem azért maradtak benne kisebb kukoricadarabok, de attól lesz rusztikus a végeredmény.
3. Keverjük össze az olvasztott vajat, tojást, tejet, lisztet, sózzuk, borsozzuk.
4. Adjuk hozzá a cukkínit és a kukoricát, az eredmény egy szép fényes, zöld és sárga massza lesz.
5. Evőkanállal tegyünk kis kupacokat a masszából egy felforrósított teflonserpenyőbe, kicsit egyengessük el a tetejüket, hogy lepényszerűek legyenek és közepes lángon süssük meg mindkét oldalát a lepénykéknek.
Ha nem teszünk plusz zsiradékot a serpenyőbe, akkor puhább lepényeket kapunk, ha teszünk, akkor cserébe jó ropogósak lesznek. Lehet választani!

Illik hozzá valamilyen joghurtos mártogatós és saláta.

Ebben a hőségben ennyi főzés talán még belefér :)

forrás: Vegie Main Meals, Woman's Weekly sorozat.

Sült padlizsán - VKF! XXVI. forduló

2009. július 11., szombat




Az utolsó pillanatig kétséges volt, hogy tudok-e valamivel készülni erre a fordulóra. Nem a témával volt baj, hanem velem :)
De sikerült!! Éppen volt annyi időm, hogy megcsináljam és még itthon volt a fényképezőgép, hogy megörökítsem.
Ez a sült padlizsán igazi nyári étel, ha faszénen sütjük. Most a körülményekre való tekintettel be kellett érnem egy grillserpenyővel.
Előételként nevezem a versenyre, de megállja a helyét főételként is, csak jó sokat kell belőle sütni. Mivel nagyon finom, ezért nem lesz gond az eltüntetésével :)




Hozzávalók:
kicsi padlizsánok
petrezselyemzöld
fokhagyma
só, bors
olivaolaj

Elkészítés:
1. A padlizsánokat alaposan mossuk meg és hosszában vágjuk félbe.
2. Kb. 1 cm-ként éles késsel vágjuk be a húsát a héjáig hosszában és keresztben is. Választhatjuk az átlós megoldást is. Arra vigyázzunk, hogy a héját ne vágjuk át!
3. Forrósítunk fel egy grillserpenyőt vagy izzítsuk be a szabadtéri grillsütőt. Vágott felével lefelé tegyük rá a serpenyőre/rácsra és közepes/kis lángon kezdjük el sütni. Az a cél, hogy jól átsüljön, de ne égjen meg. Ez eltart pár percig.
4. Közben vágjuk apróra a petrezselyemzöldet, adjunk hozzá ízlés szerint fokhagymát (áttörve), sót, borsot és keverjük össze annyi olivaolajjal, hogy sűrű masszát kapjunk.
5. Ha úgy ítéljük meg, hogy átsült a padlizsán, fordítsuk meg, sózzuk meg a húsát, kenjük rá a kencét és süssük még pár percig, amíg meg nem érezzük a fantasztikus illatokat.

Én egy pohár hideg sört ittam volna hozzá, de éppen hideg volt odakint.


Málnahab - avagy a gyerekkor ízei

2009. július 10., péntek


Nagyon szerettem nyaranta a mezőkeresztesi nagymamámnál nyaralni. Ott voltak az unokatestvéreim, akikkel nagyon jókat játszottunk, bicikliztünk, csatangoltunk a falu határában, kapáltunk a kertben, etettük az állatokat, szóval én városi kislány létemre belekóstolhattam a falusi élet örömeibe. Mivel rövid időt töltöttem ilyen foglalatosságokkal, nem éreztem tehernek a munkát sem. Az unokatestvéreim persze már inkább, mert nekik télen, nyáron volt részük benne.
A nagymamám nem készített túl sok fajta ételt, de amit főzött az valami egészen fantasztikus volt és ezt nem csak nosztalgiából érzem így.
A friss zöldségek, gyümölcsök, házi tejtermékek, a frissen vágott baromfi, mind olyan pluszt adtak a legegyszerűbb ételeknek is, amit a legjobb szakács sem tud elérni rosszabb alapanyagokból, hiába van a kisujjában a csúcsgasztronómia.

Egyszerű parasztházuk volt, egy szoba, konyha, kamra pincével, nagy kert, nagy udvar. Volt sokféle gyümölcsfa az udvaron és málnabokrok is voltak a kert végében. A nagymamám, ha kedveskedni akart az unokáinak, akkor málnaérés idején gyors édességként málnahabot készített nekünk tojásfehérjéből és kavart hozzá cukros tojássárgát.




Volt neki egy olyan likőröspohár készlete, aminek kétrészes poharai voltak, valamilyen színes fémből készült alacsonyabb tartóféle, benne egy kicsit magasabb üvegpohárral. Ebben kavargatta mindig a tojássárgát a cukorral.
Sajnos valahol elkeveredtek ezek a poharak, pedig olyan szívesen csináltam volna én is a gyerekeimnek abban ezt az édességet.

A recept nagyon egyszerű, nem is nevezném receptnek és biztosan sokan ismerik.

Fejenként egy tojássárgát 2-3 teáskanál cukorral jó habosra keverünk.
A tojásfehérjét habbá verjük, hozzáadunk ízlés szerint cukrot és málnát. Kicsit be is lehet hűteni, de langyosan is nagyon finom.
Tetszőleges sorrendben esszük a cukros tojássárgát és a habot.

A legjobb, ha valaki megcsinálja nekünk, de lehet, hogy már mi vagyunk azok, akik elkészítik ezt a gyereküknek, unokájuknak, kedvesüknek. És valahogy ez is jó dolog.

Kép nélkül

2009. július 4., szombat
Elromlott a kis számítógépem.
A munkahelyemen éppen költözünk.
Elkaptam egy ronda náthát.
Főzni azért főzök :)

Kapros tökös tejes-pite

2009. július 1., szerda


A sütemény receptjét a lányom barátnője ajánlotta nekem, hogy mindenképpen próbáljam ki.
Az eredeti süteményt én nem láttam és nem kóstoltam. Aki ajánlotta, az látta, de nem ehetett belőle :)
A Mátrában találkozott vele, ott készítette el egy Nagymama (talán a Mátra alján, falu szélén ...).
Kifaggatta azokat, akik ettek belőle, majd a látvány és a többiek elmondása alapján megsütötte otthon, aztán felajánlotta nekem, hogy próbáljam ki, mert nagyon finom.
Igaza volt, nagyon-nagyon finom, egészen különleges ízű sütemény!
Köszönöm Lilla!

Hozzávalók:
80 dkg durvára reszelt tök (2 kis tök megtisztítása után ennyi tökhús maradt tisztán)
50 dkg liszt (fele sima, fele rétes)
10-13 dkg cukor
4 tojás
5 dl tej
vaniliáscukor vagy vaníliakivonat
1 csokor kapor
4-5 dkg vaj
csipet só

Elkészítés:
1. A reszelt (nem gyalult!) tököt picit besózzuk, állni hagyjuk, majd kinyomjuk a levét.
2. Közben előmelegítjük a sütőt 180 C fokra, kivajazunk vastagon egy közepes tepsit.
3. A lisztből, tojásból, cukorból, tejből sűrű palacsintatésztát keverünk.
4. Hozzáadjuk a kinyomkodott tököt, az apróra vágott kaprot és a vaníliát.
5. Beleöntjük a tepsibe, a tetejére csipkedjük a maradék vajat és kb. 45 perc alatt szép pirosra, ropogósra sütjük. Légkeveréssel sütöttem, a normál sütőt 200 C fokra kell bemelegíteni.
6. Kicsit kihűtjük, porcukorral megszórjuk és ehetjük.

A belseje finom, lágy, a külseje ropogós, csak ajánlani tudom azoknak akik szeretik a kaprot.
Hallott különben valaki ehhez hasonló süteményről?